Hányszor álltam már, a szakadék szélén? Hányszor éreztem, elvisz az ár? Hányszor engedtem, sodorjon a kétség? Pedig mindig ott voltál, válaszként Segíts, segíts, hogy csak rád nézzek Taníts, taníts, hogy hitből éljek Miért rettegnék a viharokban Te réges-régen győztél már Miért ne hagynám, hogy felemeljél Kezedben oltalom vár rám Te feladtál mindent értem A legdrágább kincsed, hogy éljek Felfoghatatlan nekem szerelmed Most indulok, lépek, mert éltetsz Lángba borul most a szívem Kezedben végre nem félek, én élek Miért rettegnék a viharokban Te réges-régen győztél már Miért ne hagynám, hogy felemeljél Kezedben oltalom vár rám Miért rettegnék a viharokban Te réges-régen győztél már Miért ne hagynám, hogy felemeljél Kezedben oltalom vár rám Te feladtál mindent értem A legdrágább kincsed, hogy éljek Felfoghatatlan nekem szerelmed Most indulok, lépek, mert éltetsz Lángba borul most a szívem Kezedben végre nem félek, én élek Élek