Ő az Isten, Te az ember
Ez a törvény, ne feledd el
Van teremtmény, s van Teremtő
Melyik lehetsz Te, s vajon melyik Ő?
Te az ember, Ő az Isten
Fenn a Mennyben, Te meg itt lenn
Rögös úton, néha fázva
De porból lettél kitalálva
Nem te vagy az Isten, nem, nem, nem
A Mi Atyánk, Ő fenn lakik a Mennyekben
Nem te vagy a főnök, nem, nem, nem
Ő az Isten, Te az ember
Te a vízcsepp, Ő a tenger
Ő a pásztor, Te a bárány
Nem uralkodhatsz a nyáján!
Te az ember, Ő az Isten
Te a semmi, Ő a minden
Mégis eljött, ide érted
Akkor is, ha még nem érted
Nem te vagy az Isten, nem, nem, nem
A Mi Atyánk, Ő fenn lakik a Mennyekben
Nem te vagy a főnök, nem, nem, nem
Nem te vagy a mester, nem, nem, nem
Te nem tudsz rendet csinálni a lelkemben
Nem te vagy a jó fej, nem, nem, nem
Én is olyan vagyok, mint a Hold az égen
Önmagamtól nekem nincsen saját fényem
Amim van, azt én mindent úgy kaptam
Ahogy a Hold fénye gyönyörködik a Napban
Mert én is olyan vagyok, mint a Hold az égen
Önmagamtól nekem nincsen saját fényem
Amim van, azt én mindent úgy kaptam
Ahogy a Hold fénye gyönyörködik a Napban
Nem én vagyok az Isten, nem, nem, nem
A Mi Atyánk, Ő fenn lakik a Mennyekben
Nem én vagyok a főnök, nem, nem, nem
Nem én vagyok a mester, nem, nem, nem
Én nem tudok rendet rakni a lelkedben
Nem én vagyok a jó fej, nem, nem, nem
Nem te vagy az Isten, nem, nem, nem
A Mi Atyánk, Ő fenn lakik a Mennyekben
Nem te vagy a főnök, nem, nem, nem
Nem te vagy a mester, nem, nem, nem
Te nem tudsz rendet csinálni a lelkemben
Nem te vagy a jó fej, nem, nem, nem