Nem tudom, hová kéne mennem, nem tudom, honnan jövök
Nem tudom mitől félek így, ha most már lassan felnövök
Nem tudom hány éves vagyok, négy éve azt mondom, hogy húsz
Hét éve sokkal szebb volt minden, minden álom visszahúz
Nem tudom miért hiányzik így, ha akkor nagyon gyűlöltem
Nem tudom mit gondolnak rólam, és hogy mi lett belőlem
Nem tudom olvastátok-e, amit a padba karcoltam:
Zenekarnevek, számok és, hogy egyszer én is itt voltam
Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem?
Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem
Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindеnem?
Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzеm
Azóta eltelt jópár év, de nem leszek már szabadabb
Nem leszek felelőtlen gyerek, nem bontok már falakat
Amiket téglának hittem, pedig kartonpapír volt mind
Azt hittem borzasztó ott bent, pedig még rosszabb itt kint
Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Hogy nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Hogy nem, nem, nem tudom, nem tudom, hogy nem tudom
Hogy
Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem?
Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem
Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindenem?
Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzem
Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem?
Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem
Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindenem?
Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzem
Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Hogy nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom
Hogy nem, nem, nem tudom, nem tudom, hogy nem tudom, hogy