Apám azt mondta, valamiben higgy fiam!
Te egy jó embernek születtél, egy férfinak
Sokszor lépsz majd rosszul, én is így tettem
Az úton jusson eszedbe majd egy pár intelmem
Emlékszem mindenre Apa!
Látom, hogy merre mentél
Látok egy-két csúnya hibát, amit elkövettél
De mindenki ember, vétkes, teszi a dolgát
Suttogom, míg szívom a kendert
Esküszöm majd tanulok ebből, tanulok ebből, figyelek csendben
Ne rágd már a kezed!
Megint min tépelődsz?
Ott van ezer lábnyom előtted
Megvan a lépéselőny
Megvan a lépéselőny
Lépéselőny
Lépéselőny
Megvan a lépéselőny
Lépéselőny
Lépéselőny
Merre lépjek?
Jobbra, balra?
Nehéz ezt eldöntenem
De az élet árja úgyis átsodor a tengeren
Kilépek a partra, nem zavarhat meg az intelem
Hogy ne hibázzak, mert eszembe jut hirtelen
Amiket Apám nekem mondott
Fiam, ne keresd a gondot
Hidd el, én is voltam már az!
Aki előbb hánykolódott, később lettem száraz
Azt hiszed, hogy nem ér véget a hosszú éjszaka
Válasz után kutatsz, ezért későn érsz haza
Egy valamire emlékezz még a kérdés előtt
Nálad van, nálad van a lépéselőny
Ne rágd már a kezed!
Megint min tépelődsz?
Ott van ezer lábnyom előtted
Megvan a lépéselőny
Megvan a lépéselőny
Lépéselőny
Lépéselőny
Megvan a lépéselőny
Lépéselőny
Lépéselőny
Köszönök minden leckét, minden nehéz évet
Miért látom meg egetverő fényben a sötétet?
Néha jön egy érzés, ha túl sokat inhalálok
Csúnya szelek járnak, és fiatal halálok
Fújd ki, fújd ki, ha érzed belül szúr!
Ne akarj elbújni, te kell légy az úr!
Nem visz, nem visz senki más tovább
Sötétben is történnek néha nagy csodák