Inkább passzolnám is ezt a zsúfolt villamost Láthatatlanságba burkolózom újra most Hátha ismerősök préselődnek rajta fenn Jobb lesz várni, ő majd csenget, én meg engedem Át a hídon túlra, szikrát szórva úgy zörög Mintha rángatnák a benne lévő ördögök Ők csak rossz barátok, elfelejtett kocsmanép Én már másfelé, de összetart a csorda még De már nélkülem Nélkülem mehet tovább ♪ Majdnem elsöpört, csak mégse jött az alkalom Kár az emberektől, vészjelektől tartanom Nem kell sorba állni semmiféle végzetért Voltam más alakban látható, de véget ért Már nem úgy, mint régen szédelegve részegen Arra vágyom csak, hogy minden újra szép legyen Láthatatlanná tesz addig majd az éjszaka Szemben ott a csillag, arra biztat, érj haza De már nélkülem, nélkülem Csak nézem, ahogy hanyatt fekszik a síneken Visszaköszön a régi tekintetem Nélkülem, de már nélkülem Tudod, bárhogy is hívnak az árnyak a házfalon Fújhat a szél, állok a lábamon ♪ Nélkülem, nélkülem Csak nézem, ahogy hanyatt fekszik a síneken Visszaköszön a régi tekintetem Nélkülem, de már nélkülem Tudod, bárhogy is hívnak az árnyak a házfalon Fújhat a szél, amíg állok a lábamon Nélkülem, nélkülem mehet tovább