Hangoddal ébreszt a szél Egyik lábam a lépcsőn A másik még lenn a földön A vonat indul és robog velem Messze tőled Hosszú levelet írtam Lehet, hogy már éppen olvasod Talán sírsz most és nem hiszed el Hogy visszatérek Tudod, már napok óta Ver a szívem oly nyugtalanul Hazudnék, hogyha azt mondanám: Így akartam És tudod, még sokszor megzavar Hogy arcod látom egy arc helyén És még sokáig hangoddal ébreszt a szél