Híres szép mezők, nyargaló szabadság
Isten, tetőled pusztai vigasság
Hadra kél a nép, magam is indulok
Hadba magammal 100 betyárt elhozok
Hadra kél a nép, magam is elmegyek
Hadba magammal 100 betyárt elviszek
Nem vár engem már sem apa, sem anya
Társam csak a baj, betyároknak hada
Szőrén a lovon mint a bősz förgeteg
Tűzvész, rémület kísér majd engemet
Szőrén a lovon, fokos a kezemben
Nincsen irgalom bujdosó szívemben
Szabadságot és hazát, jövendők hajnalát
Vérével írta az égre egy nemzet
Bűnös és bűntelen, gazdag vagy nincstelen
Egy szív és egy lélek zendült fel érted
Szabadságot és hazát, jövendők hajnalát
Vérével írta az égre egy nemzet
Bűnös és bűntelen, gazdag vagy nincstelen
Egy szív és egy lélek zendült fel érted
Születtem mint égnek madara
Felnevelődtem bujdosásra
Vajon hol lészen megnyugvásom?
Hol ér véget bujdosásom?
Vajon hol lészen megnyugvásom?
Hol ér véget én bujdosásom?
Sír a madár az kit bezárnak
Sír a két szeme az betyárnak
Otthon melegére nem lelhet
Dúvadja ő az embernek
Otthon melegére nem talál
Megszolgálta százszor a halált
Hogyha kinyújtja kezét rám a halál
Kardom, kulacsom az oldalamon áll
Egyet iszom én, pipázok s azután
Légy hű, jó barát, csak igyál szaporán
Egyet iszom én, pipázok s azután
Légy hű, jó barát, csak igyál szaporán
Szabadságot és hazát, jövendők hajnalát
Vérével írta az égre egy nemzet
Bűnös és bűntelen, gazdag vagy nincstelen
Egy szív és egy lélek zendült fel érted
Szabadságot és hazát, jövendők hajnalát
Vérével írta az égre egy nemzet
Bűnös és bűntelen, gazdag vagy nincstelen
Egy szív és egy lélek zendült fel érted