Fehérvár erődjében búsul Hamza bég
Az töröknek híres bajnoka
Délről jő a portya, sereget pusztítja
Minden módon őket zargatja
Fel, Palotára, indulj jó kémem
Járd meg az utat gyorsan serényen
Ne lásson téged meg senki, se földön se égen
Hitetlen Thury Györgynek vinni a mérgem
Lásd meg jó uram, hogy az kutya pogány
Mit eszelt ki orvul ellened
Álomport küld vélem, és maga is haddal jő
Aljas fortéllyal megbírni veled
Ím, egyet se félj én hű vitéz szolgám
Megbúsul most a hitvány Hamza bég
Hadd jöjjön a török, te csak indulj, jelentsed
Mérget adtál itt mindegyikünknek
Indulj vezér, vihar van velünk
Indulj vezér, vezesd fegyverünk
Rabló pogány egy sem juthat élve majd haza
Indulj vezér, vihar van velünk
Indulj vezér, vezesd fegyverünk
Karddal dől el, nem méreggel köztünk a csata
Hidd el, sem nem jussod, sem örökséged ez ország
Békében nem élhetsz, vár reád az örök háborúság
Zendül majd a nép, és fölkel a sírból is ellened
Hódítás jogán nem nyerhetsz semmit, el kell itt veszned
Néma várnak árkába semmiképp se száll
Megtorpan, vesztegel a pogány had
Lopva, úgy ahogy jöttek, mind gyáván hazatérnek
Palota kapitányától annyira tartanak
Fehérvár erődjében dühöng Hamza bég
Jó Thury Györgynek látva üzenetét
"Hallottam itt jártál, de látod, magam annyit ittam
Harmadnapra sem jól voltam belé"
Indulj vezér, vihar van velünk
Indulj vezér, vezesd fegyverünk
Rabló pogány egy sem juthat élve majd haza
Indulj vezér, vihar van velünk
Indulj vezér, vezesd fegyverünk
Karddal dől el, nem méreggel köztünk a csata