Hosszú utam gondja, kínja Száz könyv lapja meg se bírja Ezer dal sem mondhatja el Mit ég madara énekel Volt, mi fájt, és jött, mi ártott Kétség, bú is gyakran bántott Szert tettem hű ellenségre S testvér búcsúzott örökre Utat, ha leltem, megjártam Nem tanakodtam, és nem vártam Álmot-titkot nevelgettem S adott szót sosem feledtem Igazimból nem engedtem Azért százszor megszenvedtem Hozd fel Isten, azt a napot Töröljön el bút, bánatot Sokat jártam, és törődtem A kelő Nap fényét követtem Tiszta égnek tiszta szívvel Bút feledtem, s jót kerestem Azt a napot hozd el, Isten Piros hajnal nyíljon az éjben Bánat, gond többé ne fájjon Azt a napot hozd el, Isten! Hozd fel Isten, azt a napot Hozd fel Isten, azt a napot Töröljön el bút, bánatot Töröljön el bút, bánatot Hozd fel Isten, azt a napot Hozd fel Isten, azt a napot Töröljön el bút, bánatot Töröljön el bút, bánatot Sokat jártam, és törődtem A kelő Nap fényét követtem Tiszta égnek tiszta szívvel Bút feledtem, s jót kerestem Azt a napot hozd el, Isten Piros hajnal nyíljon az éjben Bánat, gond többé ne fájjon Azt a napot hozd el, Isten!