Jó régvel, már hajnal, lám elindulék Zöld mező útjába, harmatnak ágyába Ott, útban hallám az mező énekét Ím, annak végén búzamezőt lelék Széles búzamezőben szép búzavirág Hajlék én már érte, abból koszorút kötni Abból koszorút kötni, magamat mulatni Szép szálas szöghajam ékesíteni S ím, feltekinték a magas egekbe Fel, a magos égbe, hold, és nap közébe Ott jődögél le egy kis gyalogösvény Ösvényen lépdel egy arany tündér Szóval szól, mond nékem az arany tündér Szép húgom, készülj érted jöttem, vélem jövél Vélem jövél el az ég tetejébe Fel tágas égbe, hold, s nap közébe Első kakasszókor jönnék nézésödre Másod kakasszókor téged megkérnélek Harmad kakasszókor elbúcsúzzál, készülj Negyedik kakasszókor téged elvinnélek Ne sírj Anyám, immár Nap s Hold közé megyek Ne sírj Anyám elbúcsúzám Mennyei harang, húzatlan és megszólalék Gyenge lányodat fel az Égbe vezeték Ne sírj Anyám, immár Nap s Hold közé megyek Ne sírj Anyám elbúcsúzám Mennyei harang, húzatlan és megszólalék Gyenge lányodat fel az Égbe vezeték Indulj el egy úton, én is egy másikon Ha egymást találjuk, egymásnak se szóljunk Aki minket meglát mit fog az mondani? Azt fogja gondolni idegenek vagyunk