Páran már leléptek az út során Lett cipő, meg tiszta ruha, készen van az új szobám Megyeget a suli, a harmadik évem húzom át De túl hírtelen jött a siker, talán még túl korán Ígérem a családnak, hogy majd lát Nekem is szar, hogy csak telefonban hallom anyám hangját De add át mindenkinek most, ha végre fénybe' állok Hogy tudom, hogy fel kell nőni, és talán most készen állok Szegeden mindig örömmel látom a testvéreket Budapesten szorongok meg az utcákba' eltévedek Nagyvárosi élet, ameddig csak lehet Itt is azt hozom ki magamból, mint a szegedi gyerek Idegenek Idegeneknek rappelek, de mégis úgy érzem, ismerlek titeket Ti tettetek azzá, akit most tettetek Hiába vakarod a fejed, nem űzöd el Magyarországról a tetveket Az enyémeket itatom és etetem a gangba' Háromféle Tropicalli van a bluntban Hívjátok fel anyát, neki megnyugtat a hangja Testvéreknek mondjátok, hogy mit üzen a raszta A faszba, számitok a fényre Mégis csak a nyomor mindenki élete része Mosolygok, mer' mindig tudom, hogy mi lesz a vége Ti is látjátok, csak amúgy nem veszitek észre Egészre buszpályára érek, oda menjél Mégiscsak egy háromezer-öt' a zsebbe' elfér Itt a Tetű a gengszterektől sem fél Ezer fény rám világít egyként Basszátok meg, már füstöl az erkély Az Erkel zongorázzon a dobok alatt Minden cink, így gyorsban még a spanom mondta ad Az Erkel zongorázzon a dobok alatt, a dombok alatt, a dombok alatt