Idegen
Idegen, Idegen
Mindig tudtam, hogy ez vár rám, de haza kell mennem már.
Mégsem tudom itt hagyni, ez egy börtöncella, de jól érzem magam itt.
És tudom azt, hogy el kell engednem mer' ez nem megy másképp,
Túl gyorsan rohan az idő...
...és mégis megyek a fejem után.
Várok rád, hogy haza hívjál, de már nem biztos, hogy tudom az utat.
Még mindig bárhová elmegyek csak ez jár a fejemben,
De mégis maradok a kapuban.
Miért számít még?
Miért nem megyek el?
Miért játszok még mindig szerepeket,
Amikor tudom azt, hogy így nem lehet élni?
Próbáltam lelassítani de nem működik a fék.
Láttam már ribancokat kifordulni magukból,
Mind rohanunk a szeretet után.
Fiatalon depressziósan a drogok adnak kiutat,
De legyengítenek a pirulák.
Lehet ez az élet szép...
Beteg szívem egyre hangosabban mérgeknél...
Tudtam azt, hogy bántalak, de féltem még egyedül lenni...
Minden ruhám füst szagú, félig üres poharak a házban.
Úgy látszik ilyen az élet amire vágytam...
A csendesebb csajok mindig hangosabbak az ágyban,
De bárcsak oh bárcsak.
Kitörölhetném a hibákat, még egy napot tölthetnék veled én.
A szíved egyre hidegebb, melegen tartottál engem,
Szerettél egy idegent!
Mindig tudtam, hogy ez vár rám, de haza kell mennem már.
Mégsem tudom itt hagyni, ez egy börtöncella, de jól érzem magam itt.
És tudom azt, hogy el kell engednem mer' ez nem megy másképp,
Túl gyorsan rohan az idő...
...és mégis megyek a fejem után.
Várok rád, hogy haza hívjál, de már nem biztos, hogy tudom az utat.
Még mindig bárhová elmegyek csak ez jár a fejemben,
De mégis maradok a kapuban.
Miért számít még?
Miért nem megyek el?
Miért játszok még mindig szerepeket,
Amikor tudom azt, hogy így nem lehet élni?
Próbáltam lelassítani de nem működik a fék.