Van, aki egyedül Van, aki párban Van, aki tétlenül És vannak, akik hárman Töltik az éjszakát Aki csak árad Egyszer majd kiszárad Tépi az élet, amíg Végleg belefárad És várja az éjszakát Tükörbe nézünk De önmagunkba soha Mindig más a hibás Mindig más ostoba És féljük az éjszakát Pedig senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én Senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én ♪ Hiába kéred Nem csitul a véred De halál nélkül Mennyit ér az élet? Te csak élvezd az éjszakát Mindenki beszél Mindenki oktat Mindenki reméli Hogy egyszer felragyoghat Fénnyel űzni az éjszakát Tudod, senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én Senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én Hölgyeim és uraim Egy kis kórusmuzsikát fogunk énekelni Vezényelek mint Herbert von Karajan Figyelmezünk (egy, két, há' és) Újrakezdhet (újrakezdhet) Újrakezdhet (újrakezdhet) Újrakezdhet (újrakezdhetnénk) Újrakezdhet Tudod senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én Senki se veheti el Ami csak a miénk Talán még újrakezdhetnénk Itt, a szakadék peremén Nem remél más Csak te meg én