Csak ezt a májust hagyd, hogy végigégjen Oly könnyű volt veled, s velem nehéz Múltunk lakik ma minden létigében Nem baj, ha nem hiszel; fő, hogy remélsz Platánfa ága lelógó ereszben Beléd oly görcsösen kapaszkodom Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek sem Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy Hogy is mehetne bármi nélküled? Mondd, ha most ez így veled ma nem megy Hogy is mehetne bármi nélküled? De minden olvadást fagyok követnek A polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek Eltűnt időnkben mennyi révület És mennyi szép remény zenéje benned! Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy Hogy is mehetne bármi nélküled? Mondd, ha most ez így veled ma nem megy Hogy is mehetne bármi nélküled?