Felmászni a csúcsra, hogy az a cél
Vigyázz meg ne szédülj, fent nagy a szél
Az idő eldönti majd, mi mennyit ér
Mindig az nyeri a csatát, aki sose fél
Ne gyere késsel, ésszel, érvvel
Tudom, hogy erre vársz
Már régóta nem érzem, bármit is csinálsz
Inkább odébb állok, hogy szebb legyen a kép
Ködös az igazság, mikor mocsárba lépsz
Kinek vessek ágyat?
Pitét, kinek süssek lágyat?
Ha már nem szeretsz
Ha már velem nem lehetsz
Mondd csak kinek higgyem el hogy:
"Egyszer minden gondunk elfogy"
Csak túl nagy is a tét
Hogy csak játék az egész!
Óvatosan hátrálj, ha megreped a jég
S rohanj a mezőről, ha megdörren az ég
Ha bátornak születtél: tudom, annak tartanak
De hányszor mész még vissza, ahol bántanak?
Elég a készből-észből-érvből
Óh, mondom, hogy elég!
Már nem játszol a tűzzel
Az magától elég
Csendben odébb állok, hogy szebb legyen a kép
Ködös az igazság, mikor mocsárba lépsz
Kinek vessek ágyat?
Pitét, kinek süssek lágyat?
Ha már nem szeretsz
Ha már velem nem lehetsz
Mondd csak kinek higgyem el hogy:
"Egyszer minden gondunk elfogy"
Csak túl nagy is a tét
Hogy csak játék az egész!
Játék az egész!
Hogy csak játék az egész!
Játék az egész!
Milyen jó ez a csend idebent
Csak a saját világodban ne légy idegen!
Isten se tudja, hol a fent, hol a lent!
Milyen jó ez a csend idebent
Kinek vessek ágyat?
Pitét, kinek süssek lágyat?
Ha már nem szeretsz
Ha már velem nem lehetsz
Mondd csak kinek higgyem el hogy:
"Egyszer minden gondunk elfogy"
Csak túl nagy is a tét
Hogy csak játék az egész!
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész
Játék az egész