Egy kicsikét lentről mégis felkelek, és jól érzem magam,
Vagy legalábbis azt mondom magamnak, hogy minden rendbe' van.
Kimegyek a rétre, ki a térre, vagy átúszom a folyót,
Felhívlak Téged, hátha te érzed: Csináljunk valami jót!
Táska a vállra, cipő a lábra, sétáljunk a hídon át,
A közepén állj meg! Hé állj meg! És aztán menj tovább!
Nézz fel a falra, fordulj balra, aztán jobbra, és ha kell,
Ne zavarj senkit, csak magadban énekelj:
Ne is figyelj rám!
Én csak táncolok az utcán.
Ne is figyelj rám!
És közben, fülig ér a szám.
Ne is figyelj rám!
Ez most egy ilyen délután.
Ne is figyelj rám!
Csak ne is figyelj rám!
Lemegyek a partra, leülök a padra,
Napnak mutatom a hátamat,
Aztán csak nézem ahogyan lassan,
A víz fölött áthalad.
Te meg még mindig úgy csinálsz,
Mint aki soha nem látott csodát,
Akkor most állj meg,
Hé állj meg, és aztán menj tovább.
Hagyd hogy fusson, hadd szaladjon,
Mindenki, amerre lát, én hátra dőlök,
Mert ez a nyár úgyis zsebre vág.
Dobd le a pólót, dobd fel a labdát,
És én biztosan elkapom,
Miért is ne tenném? Ouh
Ez most az én napom!
Ne is figyelj rám!
Én csak táncolok az utcán.
Ne is figyelj rám!
És közben, fülig ér a szám.
Ne is figyelj rám!
Ez most egy ilyen délután.
Ne is figyelj rám!
Csak ne is figyelj rám!
Nézz fel a falra, és ha kell
Fordulj balra, és ha kell,
Aztán jobbra, és ha kell,
És ha kell, hangosan énekelj!
Ne is figyelj rám!
Én csak táncolok az utcán.
Ne is figyelj rám!
És közben, fülig ér a szám.
Ne is figyelj rám!
Ez most egy ilyen délután.
Ne is figyelj rám!
Csak ne is figyelj rám!
Ne is figyelj rám!
Én csak táncolok az utcán.
Ne is figyelj rám!
És közben, fülig ér a szám.
Ne is figyelj rám!
Ez most egy ilyen délután.
Ne is figyelj rám!
Csak ne is figyelj rám!