Valahogy a szív mindig messze jár...
Keresed a jót, hátha Rád talál.
Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt.
Idegen az út a lábad előtt,
Te vagy aki megleptél, nem számítottam Rád,
De amikor Rám néztél, éreztem nincs tovább,
Veled jön a kezdet, légy a végső állomás,
Maradj még egy életen át!
Maradj még egy életen át!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig vissza várj!
Ha bántalak, hidd el, akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
El nem mondható a büszkeség, amit érzek.
Most sírni volna jó, most már csak érted élek.
Ha átölelsz, megszűnik a világ,
Egész életemben vártam rád.
Úgy rohan az élet, hogy soha nem hagy időt,
Ne menjünk el egymás mellett,
éljük át együtt a jövőt!
Bizonytalan lelkem most biztosat remél, számítok rád mert szeretlek én, számítok rád mert szeretlek én!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig vissza várj!
Ha bántalak, hidd el, akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Az ember mindig új dologra vár,
Mit meglel, elengedni fáj, fáááj,
Ne engedj el így kérlek,
Hisz' nem ismerhetsz még
Egy szélhámos is szerethet úgy mint senki még...
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig vissza várj!
Ha bántalak, hidd el, akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig vissza várj!
Ha bántalak, hidd el, akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!