Ne engedj el
Szép volt az első nyár
De belül ez a vihar régen vár
Hogy zúgjon, hogy kitörjön már
Alltam csak tétován
Kezemben egy félig telt pohár
Csak vártam, hogy hátha jobb is jár
Bár szó még nem ölt
Sok a lelkembe tört
Mi most is ég még
Mondd hogy, van-e hely még a szívedben?
Hol az a rész, a mi vár engem?
Ha nincs, ne ámíts, kérlek
Önmagadtól védj még
Van-e hely még a szívedben?
Hol az a hang, a mi vár engem?
Ha van, engedj be végleg
Hogy álmaimban ébredj
Ne engedj el
Ne engedj el
Vár ránk egy hosszú tél
S belül ez a kérdés most is él
És úgy fűt, mint a szenvedély
Kell hát egy nagy vihar
Olyan, ami mindent felkavar
Mért várnék, hogy hátha jobb is er
Bár szó még nem ölt
Sok a lelkembe tört
Ide több már nem fér
Mondd hogy, van-e hely még a szívedben?
Hol az a rész, a mi vár engem?
Ha nincs, ne ámíts, kérlek
Önmagadtól védj még
Van-e hely még a szívedben?
Hol az a hang, a mi vár engem?
Ha van, engedj be végleg
Hogy álmaimban ébredj
Es ha a sors most együtt tart
Tudom hogy, összeérünk majd
Valami jóvá, jóvá
Ma még az ajtó nyitva áll
De hogyha mégse búcsúznal
Utunkra lépj rá
Mondd hogy, van-e hely még a szívedben?
Hol az a rész, a mi vár engem?
Ha nincs, ne ámíts, kérlek
Önmagadtól védj még
Van-e hely még a szívedben?
Hol az a hang, a mi vár engem?
Ha van, engedj be végleg
Hogy álmaimban ébredj
Van-e hely még a szívedben?
Hol az a hang, a mi vár engem?
Ha van, engedj be végleg
Hogy álmaimban ébredj
Ne engedj el!
Ne engedj el!
Ne engedj el!