Sosem mentél még messze el, Sosem mondtad, hogy más is kell, De így sem túl nagy a távolság, Még várok rád. Zsebed mélyén egy gyűrött kép, Amíg hordod nem kell félned még, Ha vetsz rá egyetlen pillantást Érzed már: Végül haza találsz, Bárkiben bármit is látsz Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más Végül haza találsz, Bárhol is jársz. Nem kell neked más Az otthon érzés, mely most is vár Többnek tűnék egy ábrándnál, Csak egyszer így gondolj vissza rá S érted már: Végül haza találsz, Bárkiben bármit is látsz Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más Végül haza találsz, Bárhol is jársz. Végül haza találsz, Bárkiben bármit is látsz Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más Végül haza találsz, Bárhol is jársz. Nem kell neked más Végül haza találsz, Bárkiben bármit is látsz Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más Végül haza találsz, Bárhol is jársz. Végül haza találsz, Bárkiben bármit is látsz Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más Végül haza találsz, Bárhol is jársz. Nem kell neked más