Focipályákon sétálsz át éjszaka, Az utolsó metróval mész haza. Az összes barátodnak gyereke lesz. Amit akartál, majdnem mind összejött. Futócipőben állsz a házak között és használt zsebkendőket gyűrögetsz. De ettől még nem lesz nálad több pénz, Vagy boldognak lenni kevésbé nehéz. És hiába mondod, hogy mindent lehet, Ha tudod, hogy végül úgysem mered. Hülye álmoktól szédülve ébredsz fel, Egy ismerős illattól rosszul leszel és elkerülsz minden régi helyet. De ettől még nem lesz kevésbé nehéz, Vagy olyan, mint régen. És mindentől félsz. És hiába kéred, hogy segítsenek, Ha neked sem fontos, hogy mi lesz veled. Focipályákon sétálsz át éjszaka, Az utolsó metróval mész haza. Vége a nyárnak, megint esik. És halványkék fényű utcákon jársz Augusztus végén, ha leszáll a köd és léggömbök úsznak az oszló tömeg őszben visszhangzó csendje felett.