Nézem magam a kirakatban: Napszemüveges, farmerdzsekis. Gondolom, ilyen egy kedves ember. Gondolom, ilyen egy szörnyeteg is. Minek csinálom, amit csinálok? Attól félek, amire várok. Alprazolámon él a város, Nagyon magányos és nagyon álmos. Gyilkos vagyok. Száműzzetek A szívetekből, ha szerettetek. Utazzatok, felejtsetek, Semmire ne emlékezzetek. Kit érdekel, hogy kit érdekel? Valami meghal és feltámad a szél. Nem marad senki egyedül, Mégse lesz senki senkivel. Kísérteteknek integetünk, Hidakon egyedül biciklizünk. A patak partján a csillagok Feketébb pontok a sötétben. Gyilkos vagyok. Száműzzetek A szívetekből, ha szerettetek. Legyetek egészen új emberek, önállóak és híresek.