Éjfél múlt, hol vagy már? A rettegésem a pohárba töltögetem Késő van, miért nem jössz? A ruháidból az illatot ölelgetem Minden szó életlen A magány tompítja tovább az éjszaka csendjét Késő van, hogy lesz így? Ami egyszer összenőtt, az hogy eshet szét? Az éjfél utáni első korty a szívben Gyorsan feloldódik a sötétségben A félelem, csak az van mindig ébren A pohár mélyén társat keres éppen Éjfél múlt, nincs idő Az egyetlen remény ez az egyetlen éjjel Késő van, nem jössz már Hát én megyek érted a pohár mélyére el Az éjfél utáni első korty a szívben Gyorsan feloldódik a sötétségben A félelem, csak az van mindig ébren A pohár mélyén társat keres éppen