Az én szívem kápolna Vérvörös az ablaka A te lelked temető Rózsát hord rá az élő Imám a tiédbe fonódott Taps, tömjén, ketten Kerestük bennem a tegnapod Kereszt, könnyek, exek A misén az ördög prédikál Borban megkeresztel Elveszed, amit kínál És többé már nem ereszt el Egy ideje már egy ideje már Fejjel lefelé nézlek Így mosolyra görbül a szád És eltűnik néhány részlet A pokol az ég felé nő Felfelé esik az eső A Nap helyén beton és tócsák A lépések kissé furcsák Egy ideje már egy ideje már Keresem a szemeid helyét A mocsokba, porba Leteszem a szívemet eléd Ajkaid helyett lábak tipornak Rajtam párban Árnyak helyett szárnyak lógnak Mélyzuhanásban Az én szívem kápolna Vérvörös az ablaka A te lelked temető Rózsát hord rá az élő Imám a tiedbe fonódott Taps, tömjén, ketten Vártunk külön egy holnapot Te fejben, én melletted Elöttünk állt a gyászmenet Pedig még ki sem hűltünk Ha rögtön feltámadtunk Vajon ennyire minek feszültünk? Egy ideje már egy ideje már Fejjel lefelé nézlek Így mosolyra görbül a szád És eltűnik néhány részlet A pokol az ég felé nő Felfelé esik az eső A Nap helyén beton és tócsák A lépések kissé furcsák Egy ideje már egy ideje már Keresem a szemeid helyét A mocsokba, porba Leteszem a szívemet eléd Ajkaid helyett lábak tipornak Rajtam párban Árnyak helyett szárnyak lógnak Mélyzuhanásban