Te mindent vársz, de abból semmi se lesz Csak te tudod, hogy neked a legnehezebb Ha megkérdezik, hogyan érzed magad Csak mosolyogsz, hogy minden rendben van A munkahelyen mindenki téged imád És nem találnak benned semmi hibát Bár tudnák, hogy neked mi múlik ezen De nem tudják, hogy kibaszottul semmi se nem De te nem haragszol rájuk, ó dehogyis Mert téged jó embernek ismernek itt Miért is lennél dühös vagy indulatos Ha egyszer magadban is megtarthatod Bármikor megszámolod egy kezeden És nagyon kérlek, ne sírj újra ezen Ha bajban lennél, hányan lennének ott Mióta lemondott rólad az őrangyalod Mikor felülsz az ágyban az éj közepén Nem látja senki azt, hogy egyedül élsz Félsz a magánytól és hogy ez így marad Hogy senkinek se te vagy a legfontosabb Valahogy a mindenből semmi se lett Így telnek el éjszakák és életek Így telnek el éjszakák és életek Au-au-au-au-au-au Au-au