Nem tudom, hogy hívnak Nem tudom, mit utálsz De arcodon a kétség csókja Szívedet több tonna semmi nyomja Várod, hogy megmagyarázza Azt, amit nem lehet Egy karizmatikus hulla Én meg, ha nem muszáj, nem ígérgetek Hullik a zápor az ifjúságra Nézd az időt, ahogy elvásik Gyerekkoromban, ott vagyok újra Istenek illata az orromban Házak a sínek mellett Cselédrózsaszín Bilizöld álmukat álmodják A világ meg kattog odakinn Mosolygó emberek jöttek Fizettek mindenért Azt mondták, segítenének Nem tudták, hogy amit tudnak semmit nem ér Mert hullik a zápor az ifjúságra Nézd az időt, ahogy elvásik Gyerekkoromban, ott vagyok újra Istenek illata az orromban Hullik a zápor az ifjúságra Nézd az időt, ahogy elvásik Gyerekkoromban, ott vagyok újra Istenek hűvös illata az orromban Hullik a zápor az ifjúságra Nézd az időt, ahogy elmászik Jó, ha néha a valóságba felránt az élet villanó tűje Hullik a zápor az ifjúságra Nézd az időt, ahogy elvásik Gyerekkoromban, ott vagyok újra Istenek hűvös illata az orromban