Hosszú sorban állnak az igazságok az út mellett Tűsarkúban riszálnak, és mondják, hogy mennyi a komplett Lassan lépdelek hátra, hátha felébred a világ a mára Békedalt írok a semmibe, Próbáltam okosan is, de látod mit ért Mától nem számolom, hogy mennyi pillanat Múlt el nyomtalanul, ami örökre szólt A teremtés sohase téved, amikor helyet dob neked és évet Mégis mindig úgy érzed, hogy borotvás őrült a sors Pedig málnaszörpön át a csillagok közé repül A szívünk, ez az élet, nem a halál, és semmibe nem kerül Mától nem számolom, hogy mennyi pillanat múlt el, ami örökre szólt A mindenség másik oldalán egy raktárban gyűlik, ami számít A többi csak tévedés Távol van az a hely Mégis oly közel Válasz az nincs, ameddig kérdezel