Azt hiszik, hogy élek Pedig csak lélegzem Azt hiszik, hogy szállok Pedig csak elestem Hogy megnyugszom Pedig csak felejtek Hogy ez az enyém Pedig csak felveszem azt, amit más elejtett Jó hogy nem tudják a nevem Újra itt egy nyár 100.000 sejt Vágyba zárva vár (átteleltek) Úgy menne már mind a 100.000 Úgy menne már Mert kinyílt a vágybazár 64 évesen születtem Az idő nem tud eljárni felettem És most alig győzöm kivárni, Hogy ne kelljen semmit sem csinálni Van egy régi jó barátod, négykor a buszmegállóba várod De ő mindig késik Neki az idő egy hosszú, mézesmadzagszerű szerkezet Csak rohan utána És hamar elfárad és rááll a válladra És örül, hogy nem tudod a nevét 64 évesen születtem Az idő nem tud eljárni felettem És most alig győzöm kivárni Hogy ne kelljen semmit sem csinálni Alig győzöm kivárni Hogy ne kelljen semmit se csinálni 64 évesen születtem Az idő nem tud eljárni felettem És most alig győzöm kivárni Hogy ne kelljen semmit sem csinálni Alig győzöm kivárni Hogy ne kelljen semmit se csinálni