Eltévednék, ha egy elképzelt kertben emlékek dallama szól Pedig emlékszem még, hogy jártam már ott valahol Ezer illatot érzek, ami pontosan téged idéz fel évek után Ezért most is úgy látlak, ki kertedben vársz ma is rám Oly régen volt, hogy közelnek tűnik az éj Amit öröknek hittünk, és néha még vissza is tér Újra eltévednék, ahogy tévedtem régen, s szenvedtem éveken át Ezért nem látom többé a te kiskerted szép kapuját Oly régen volt, bár közelnek tűnik az éj Amit öröknek hittünk, és néha még vissza is tér Hívlak, lehet későn Van, mi nem sikerül, az idő menekül Még hívlak, hisz az ember későn ébred csak fel Most nem hagynálak el soha már Álmodozom, hisz az elképzelt kertben Egyszer sem járhattam még De a fantáziám rég hajt újra nem mi feléd Hívlak, lehet későn Van, mi nem sikerül, az idő menekül Még hívlak, hisz az ember későn ébred csak fel Most nem hagynálak el soha már ♪ Hívlak, lehet későn Van, mi nem sikerül, az idő menekül Még hívlak, hisz az ember későn ébred csak fel Most nem hagynálak el soha már Soha sem baj ha start és cél egybe ér Hívlak, lehet későn Van, mi nem sikerül, az idő menekül Még hívlak, hisz az ember későn ébred csak fel Most nem hagynálak el soha már