Barátok jöttek, barátok mentek
Ha eljut ez hozzád, köszönöm nektek
Volt kivel tíz év, volt kivel három
Volt kivel Wanted, vagy túl a határon
Gesztenyével nyomtuk, nem robotokkal
A valót kutattuk, nem Photoshoppal
Színeztük ki azt, ami szürke még
A világ üveggolyóból egy marék
Hiányzik néha, ami elmúlt már
Lassíts szél, messzire elfújtál!
Az idő gyógyít, bármilyen mély a seb
Amit ember alkot, egyszer tönkremegy
Gyermekek vagyunk, félünk a sötétben
Mégis nevetsz magasból a kötélen
Ingyen cirkusz, a fellépők fizetnek
És az állatok feszülten figyelnek
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Téged nézlek, de magamat látom
Ma még ellenség, holnapra barátom
Aztán holnapután fordul minden
Komoly emberek, pont, mint egy viccben
Nevetek magamon, ne vedd magadra!
Rács a lelkeden, nézz a lakatra!
Az ember buta, mert annak nevelték
Másokat ver meg, ha őt is megverték
Minden újabb nap sózza a sebeket
Minden szó gyenge, holnapra lepereg
Hidd, amit könnyű, éld, ami kényelmes
Ragasztod magad, hogy utána széteshess
Sírsz a sorson, valódi köcsögség
Pedig úgy egyenek, ahogy kifőzték
Én is hibáztam, én is elcsesztem
Megjött a számla, épp most törlesztem
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Vallások, pártok, lányok meg ezresek
Tényleg ennyire buták az emberek?
Hányszor mondjam el? Morpheus vagyok
Fáj, hogy aludni ennyi Neo-t hagyok
Mióta élek, úgy érzem, adhatok
Hogy abban a percben, mikor meghalok
Egyből találjon kulcsom a zárba
És mögöttem az ajtó maradjon tárva
Sok gazdag embert a pénz agyonnyom
Nekem viszont valódi a vagyonom
Nézz csak Andira, nézz csak Zentére
Egy szelet kenyér mindig lesz ebédre
Hiába mondod, mit mondok a fiamnak
Azt fogom mondani, maradj igaznak
Ne hagyd el álmaid, csak a vágyakat
Ami számodra fontos, majd rád ragad
Ha annyira fáj, amennyire nekem
Nevess és nézd meg jobban az életem
Többet kaptam, mit ember felfoghat
Ló vagyok üvegből, Isten befoghat
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
♪
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam
Ennyi év kellett ahhoz, hogy megértsem
Ott a barát minden ember szemében
Ott az ellenség minden barátban
Végül mégiscsak Istenre találtam