Platón vagyok Athénból és azt mondom: heló,
Velem van még Hippiász és Glaukón tesó.
Gyere velem kivezetlek az árnyékvilágból,
Aki Ideákat ma látni akar haver,
Az Platónnal táncol!
Hé alfa, hé ómega,
Mindjárt indul a Lakoma!
Ha elkésel mint Szókratész,
Velünk már nem sokra mész,
Mert kész vagyunk mint Periklész,
Dolgozik bennünk a józan ész,
Hé megjött Arisztotelész,
Hozz még bort, ha arra mész,
I. e. 402-es retsinát,
Hogy megosszam szívem bánatát:
álmodtam egy Államot,
De Dionüszosz átbaszott
és pofátlan volt velem Hippiász,
Prótagorasz, jól vigyázz:
Kis koromban birkóztam,
A szofistákat összecsomagoltam, hey
Kultúrádat dajkálom hát jobb ha megjegyzed:
Aki utánam ír egytől egyig hozzám lábjegyzet,
Ha ha ha ha.
AST meg a Domonkosok, nekünk nem számít a pénz
Én is szent vagyok, mint Ágoston, elmondom a tutit és kész
Ha el akarod érni a célodat, haver, ne bízz senkiben
Engem a tesóm felnyomott és tizenöt hónapig rohadtam háziőrizetben
Keresztény filozófia és Arisztotelész
Összemixelem a kettőt, testvér és megáll a józan ész
Isten hozott nálam, Özséb! Boldog leszel, ha meghallod, amit mondok
Támogatlak, mert menők vagytok, Te meg a spanjaid a pálosok
Tamás voltam, az Aquinói és pofázok neked, de mit sem ér
Ha nem figyelsz rám és nem tudod majd, hogy mi az öt istenérv
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Thálész
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Zénon
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Nietzsche
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Schopenhauer
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Whitehead
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Heidegger
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Kripke
Minden filozófus a házban mondja nekem azt, hogy Gadamer
Az ókoriak bölcsessége már nem nyújt biztos tudást
Máshogy fogjuk megvizsgálni bébe a tapasztalást
És most egy szexi szubjektív fordulat
Egy könnyed kételkedés ebben a dalban
Yo René Descartes vagyok a menő filozófus
Körbe táncoltam Európát érzem a ritmust
És abban hogy itt vagy nem szívesen kételkedem
Bár a kételkedés az egyetlen ami bizonyítja hogy létezem
Cogito ergo sum bébe kétségbevonhatatlanul
40 fele végre megírtam a Le Monde-t
De Galileit épp hasonlók miatt csesztették
Nem adtam ki nem kellett fasznak a balhé
Fiókban maradt a Világ jobb a békesség
Bocs bébe már megint a svéd királynő hív
Nem száll le rólam azt mondja tanítsam picit
Mert olyan menő a matek meg a filozófia
Kételkedni az éjszakában trendi metodika
Kant vagyok, Immanuel
A tanszék tőlem ájul el.
Indul a party, el ne késs
Ma este lényeg a megismerés!
Mer' a transzcendentális appercepció
Szintetikus egysége a tudat,
Jaj de jó, everybody!
Látom hogy Hume jól mulat,
De jön a kanti fordulat:
Csak a képzet megismerhető,
A ding an sich az felejtő.
Hé mädchen, rajtad a szemem,
érdek nélkül tetszel nekem.
Gyere kislány, affektálj,
Gyengém a női társaság,
Meg a kártya, meg a billiárd,
Meg volt már fél Kalinyingrád.
A kategóriád bombanő
Az ítélőerőm egyre nő!
Hé mit tudhatok rólad?
Mit kell tennem érted?
Mit remélhetek,
Ha mondok neked
Egy szintetikus ítéletet?
Reggel majd felébresztelek,
Mikor dogmatikusan szenderegsz
és felvilágosítalak,
Mi a kopernikuszi fordulat!
Minden filozófus a házban...
Ez a világok legjobbika
Ezt hozta ki a matematika
A közösség központja Leibniz G. a házban
Felvilágosult de nem a közösségi hálón
Kiskorú voltam amikor már volt pár diplomám
Később adtam a világnak néhány akadémiát
Egy tudományos világnyelv az nagyon frankó lenne
A kacsintós smile-k közt majd elvesz az ember
Ezt csak azért mondom el neked béjbe
Mert az optimizmusom azt súgja ez érdekelhet téged
Találkozzunk holnap az akadémián
Nézzük meg mely monászaink észlelik így egymást
Mert percepcióról percepcióra
Jól látható módon kísérgetik egymást
Pillanatnyi állapot vagy állandó mozgás
A legjobb az lesz, ha még ma bejössz hozzám
Eyyo, Rilke! Mi van, tesó? megvan a gempa? Húsz rongy ment neked
Hagyjad már, szívesen, tesó, csak nyomjad tovább a szövegedet
Frege elhajtott, kapja be! Húzok Russellhez Angliába
Itt a Tractatus, mégis ki lett adva, menj anyádba, a te anyádba!
Metafizikáról dumálsz, haver, ez ide nagyon kevés
Ha a szövegedben bizonyos jeleknek nem adsz jelentést
Csak nyomom a szöveget valamiről, valamiről meg nem
De pont ez a második a fontos, érted ezt, testvérem?
Wittgenstein vagyok és diktálom a ritmust a bulihoz, hogy csapassál
De elmondom megint, amiről nem lehet beszélni, arról hallgassál!
Minden filozófus a házban...