Ne érts félre érte, de ha Itt most véget érne az életem Akkor is én lennék a legboldogabb Nézz fel az égre minden éjszaka A Hold s az égbolt összes csillaga Néz rád, tanúja volt, ahogyan megszületsz És köztük leszel, mikor mindennek vége lesz Bevallom, hogy nem vagyok jó Nem is voltam soha Nem is leszek már talán De megtanultam minden nap új ajándék Amit az Isten az éjjel Csomagolt be, és nekünk szánt Az is áldás, amit szeretsz És az is áldás, ami a szíved töri szét Szanaszét... Ne érts félre érte, de ha Itt most véget érne az életem Akkor is én lennék a legboldogabb Amikor épp panasz mérgezi a szavaidat Hogy veled kegyetlenül bánik a sors Azért jusson az eszedbe Hogy milliók élnek úgy Hogy amid van, az nekik sosem volt Amikor túlsúllyal harcolsz a konditeremben S közben szidod milyen helyen élsz Azért ne feledd, ma is Ezer olyan hely van a földön Ahol most is épp folyik a vér! Nem arról szól, hogy a legalja a mérce Mert mindennél lehetne jobb De csak egy hálás szív szül békét Azt a kapzsi agy nem szokott Az is áldás, amit szeretsz És az is áldás, ami a szíved töri szét Szanaszét... Ne érts félre érte, de ha Itt most véget érne az életem Akkor is én lennék a legboldogabb