Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mindig mellettem
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mellettem
Mert te vagy az én életem
Csönddel halkul bennem a zaj
De ha más jön a képbe, neked bezavar
Megpróbálom nyugtatni bennem a kételyt
Nem tudom, neked meddig hihetek még, mert
Én az vagyok, aki neked nem felelt meg
Nem kell a szerelemmel szembemenned
Miért én vagyok a hibás, hogyha meg sem tettem?
Túl sok volt a titok, amit felfedeztem
Búcsúznunk kellett és ezt úgy utáltam
Hiányzol, kiabál a múlt utánam
Nem fogod a kezemet, de bárcsak fognád
Mondd el, hogy találok vissza hozzád
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mindig mellettem
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mellettem
Mert te vagy az én életem
Újabb reggel, melletted a sokadik már
Hányszor mondtam, hogy menj el, de itt maradtál
Úgy összenőttem veled, hogy megszerettelek
Szükségem van rád, ahhoz hogy rendben legyek
Te szülöd a dalokat, a múzsám lettél
Elhagytál, visszajöttél, újjá tettél
Nem illünk össze, ezt sok lánytól hallom
De mennyi jött, és mennyi ment ki miattad az ajtón
Meghallgatsz, és én is meghallgatlak
Még azt is megbeszéljük, hogyha elhagytalak
Füledbe súgom, nekem te vagy az a lány
Nekem te vagy a társam, te vagy a magány
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mindig mellettem
Kérlek kérlek ne menj el
Maradj mellettem
Mert te vagy az én életem
Hogy éghetne már a tűz, ami régen?
A valóságban semmi nem olyan, mint a mesékben
Elszakad a szerelem, átver, akiben bíztál
Felszáll a füst, csak a hamu maradt itt már
Hiába próbálom meg törölni a múltam
Mindig te vagy, akihez a bajban odabújtam
Te voltál a kezdet, te leszel a vég is
Te takarsz be, te vagy a falamon a kép is
Vezeted a kezem, mikor nem látom az utamat
De néha a szakadékba viszel, olyan kis buta vagy
Bármit is teszel, én már nem haragszom rád
Minek haragudnék, úgyis visszajárok hozzád
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mindig mellettem
Kérlek, kérlek ne menj el
Maradj mellettem
Mert te vagy az én életem
(Te vagy az én életem)