Gyöngéd kezed talán utószor becéz Könnyű álom volt és nehéz az ébredés Ez a pillanat most ellobog Bennem valami úgy felzokog Kérlek, valamit még mondj nekem Szívem szorítja a félelem Nem látlak többé, hiába várok rád Kis papírhajók, szilaj hullámok között Vadul törtek ránk a zúgó, gyors idők Néhány pillanat és messze jársz Többé nem ringat e szép varázs Kérlek valamit még mondj nekem Szívem szorítja a félelem Nem látlak többé, hiába várok rád Szorítsd a szíved hozzám Egy szót, csak annyit mondjál Csak annyit még, hogy visszatérsz! Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh Féltésből fakadt forrás Úgy fáj, úgy fáj a sírás! Oly meddő és céltalan, mint semmi más Vak fegyverek sebzik ártatlan szívünk És a rettegés befonja életünk! Ez a pillanat most ellobog Bennem valami úgy felzokog Kérlek valamit még mondj nekem Szívem szorítja a félelem S nem látlak többé, hiába várok rád Szorítsd a szíved hozzám Egy szót, csak annyit mondjál Csak annyit még, hogy visszatérsz! Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh Féltésből fakadt forrás Úgy fáj, úgy fáj a sírás! Oly meddő és céltalan, mint semmi más ♪ Nem látlak többé, hiába várok rád, oh-ooh-oh Szorítsd a szíved hozzám Egy szót, csak annyit mondjál Csak annyit még, hogy visszatérsz! Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh Féltésből fakadt forrás Úgy fáj, úgy fáj a sírás! Oly meddő és céltalan, mint semmi más A csöndet is neked adnám A csodákat lábadhoz szórnám Bár tehetném, bár velem maradnál