A szavak peregnek, mint homokszemek a szélben, Az esélyed akkora, mint az árnyék a délben, Nincs még nyugalom a lelked tengerén, Gondold át, gondold át! Ha nyugalmat keresel valaki karjai között, A kedvesed lélegzetét, a szerelem erejét, Még sincs nyugalom a lelked tengerén. Gondold át, gondold át! Miért múlik úgy minden nap mintha az utolsó volna, Miért álmodsz úgy mindennap mintha mindig éjszaka volna, Mintha mindig éjszaka volna? Miért múlik úgy minden nap mintha az utolsó volna, Miért álmodsz úgy mindennap mintha mindig éjszaka volna, Mintha mindig éjszaka volna? Miért múlik úgy minden nap mintha az utolsó volna, Miért álmodsz úgy mindennap mintha mindig éjszaka volna, Mintha mindig éjszaka volna? Miért múlik úgy minden nap mintha az utolsó volna, Miért álmodsz úgy mindennap mintha mindig éjszaka volna, Mintha mindig éjszaka volna? Miért múlik úgy minden nap mintha az utolsó volna, Miért álmodsz úgy mindennap mintha mindig éjszaka volna, Mintha mindig éjszaka volna?