Idegen emberek közt állsz. Vártad már, és újra eljött a "jó" utáni vágy. Méreg dől beléd. Még nem érzed, De a szíj elenged és lelked útra kél. Csillagok közt szállsz, nézz szét csodás utazás! Egy angyal köszön, úgy rémlik láttad már! Kihívóan néz, elönt belül most a kéj, Egy kurva, mégis tündérien szép. Nem számít a szó Vár rám egy fényhajó Nem számít élet, így fehér a hó! Küzd benned a gonosz és a jó. Vértől ázott ágy Vörös falak, egy sötét alak a tűzben vár rád. A kép szívedhez ér Nézz magadba, nézz magadra, kérdezd hogy miért? Áldozd fel most magad! Én hívlak hát maradj! Nem erre vágyom, új élet az álmom! Nem számít a szó Léket kap a fényhajó Vakít és félek, túl fehér a hó Küzd benned a gonosz és a jó! Idegen emberek közt vársz. Fehér falak közt gyógyszer szag, felébredtél hát. A reggel ágyban várt. Szemed könnyes, mégis rád tör egy furcsa boldogság. Szürke még a világ, olyan furcsa a valóság, A holnap tán színesebb lesz már. Kékebb lesz az ég, de árnyak gyűlnek most föléd. Számító és veszélyes a lét! Nem számít a szó Ne kábítson a sötét jó Éjszaka is legyen fehér a hó Küzdjött benned! Idegen emberek közt állsz...