100, mélyen szántó gondolat zuhan rád,
Várj, ne mondd el, hisz érzem, tudom már.
Ne szólj, szívedbe most a kétség kése váj,
éreztem legbelül, egy másik élet vár.
Nézd, mint hullik épp,
Egy olvadó lélekben szét,
Mit építettél, mit védelmeztél,
Mi belőled élt.
Volt, hogy kéz a kézben várattuk a jövőt,
Egy pillanat, örökké megállt az idő,
és volt, hogy vágyakozva, félve éreztem át,
Szemedben a jégvirág szavát!
Nézd, mint hullik épp,
Egy olvadó lélekben szét,
Mit építettél, mit védelmeztél,
Mi belőled élt.
Érezned kell, nekem az álmod a legfontosabb
Vak remény, már nem hívogat, csillagok véréből vagy,
értem már, téged egy más ember vár,
De bármi fáj, számíthatsz rám!
Érezned kell, nekem az álmod a legfontosabb
Vak remény, már nem hívogat, csillagok véréből vagy,
értem már, téged egy más ember vár,
De bármi fáj, számíthatsz rám!
Поcмотреть все песни артиста