Az emberek álarc mögött élnek Hiszik, õk a világ, mégis félnek Bezárt világukban nincs elõttük cél Eltemették rég a tüzes, õsi vért Nehéz, és sötétbõl lesnek rád Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád! Várunk rád! Emlékek tûnnek át a szürke múlt ködén Hívnak, széttpik a hazugság leplét Kitörsz a falak mögül, hited egyre ûz Nem hunyt ki benned, még mindig lobog a tûz Nehéz, és sokan lesnek rád Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád! Várunk rád, villámfényes éjszakán Álmodtál, a lelkünk tovaszáll Szállj fel hát! A holdfény hófehér Szíved harcra kél Legyen kék az ég Hív egy elveszett nemzedék A holdfény hófehér Ez egy álomszínû fény Tengerkék az ég Hív egy elveszett nemzedék Elátkoztak minket, szenvedtünk sokat Tépjük le kezünkrõl a rozsdás láncokat Vérrel festett törvény soha nem változhat Nem adjuk fel, megõrizzük álmainkat Nehéz, és sötétbõl lesnek rád Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád! Várunk rád, villámfényes éjszakán Álmodtál, a lelkünk tovaszáll Szállj fel hát! A holdfény hófehér Szíved harcra kél Legyen kék az ég Hív egy elveszett nemzedék A holdfény hófehér Ez egy álomszínû fény Tengerkék az ég Hív egy elveszett nemzedék Elveszett nemzedék Elveszett nemzedék