Éhség űzött - hozott le Van, amit nem ad meg a fény Simult, bűvölt - ígérte A mélyben magam is lehetek én Nem kell a jó szó És nem kell, hogy szánj Ez volt az álmom Ez hajt,s nincs határ Soha már Hát igyunk rá, hogy nincs tovább S jő barátunk, a félhomály A tegnap már rég elveszett A holnap nem érdekel És igyunk rá, ki nincs ma már Hogy velünk volt, jót velünk várt Mi történt és ki létezett Erőt ad, mi sose fogy el Hmmm... újra töltött - hozott le Van, amit nem ad meg a fény Simult, bűvölt - ígérte Vele megérzem, sosem elég