Valahogy a szomorú részem az ember Valahogy a boldog elszökik reggel Álló utasok fogják a tervet Hogy nem esik senki már szerelembe Felejthetetlen, kereshetetlen Nem ésszel ittam Nem vagyok kedves Fotelbe ültet, az öreg kor engem Papucsom a páros, a páratlan elme Pedig ugyanúgy hívlak most is Ugyan azon a nyelven El szakad a szó a számon és Kiborul a szeszbe Van még a pupillámon egy Faragatlan herceg Hintázik a tornácon, az Eső elöl elmegy Lecsukódik a szemem Megágyaz az este Tekintet nélküli álom vizeknek Ereim a földbe, gyökeret vernek Hajlik a hátam a földet keresve Hajtják a kereket a kerék meg engem Magamon kívül más értelemben Sehogy se jó, mert nem ezt kerested Sehogy se alkalmas, sehogy se testes Pedig ugyanúgy hívlak most is Ugyan azon a nyelven El szakad a szó a számon és Kiborul a szeszbe Van még a pupillámon egy Faragatlan herceg Hintázik a tornácon, az Eső elöl elmegy ♪ Ereim a földbe, gyökeret vernek Hajlik a hátam a földet keresve Sehogy se jó, mert nem ezt kerested Sehogy se alkalmas, sehogy se testes Felejthetetlen, kereshetetlen Nem ésszel ittam Nem vagyok kedves Fotelbe ültet, az öreg kor engem Papucsom a páros, a páratlan elme Pedig ugyanúgy hívlak most is Ugyan azon a nyelven El szakad a szó a számon és Kiborul a szeszbe Van még a pupillámon egy Faragatlan herceg Hintázik a tornácon, az Eső elöl elmegy