Látod, mindenki úgy jár,
Mint hal a parton
Vár, hogy elvigye a víz,
Magával sodorja, amíg
Nem talál jobb helyet,
Míg a szebb szebbnél lehet
Addig tovább lebeg ő,
Húsa felhő, vére levegő
Ne kapaszkodj belé!
Ne, tőle ne remélj!
Magad öleld át hát!
Mer' én mindig lebegek,
Úszom az árral,
Se szembe, se vele, se háttal én
Széllel szálltam, láttam eleget,
Földet érnék már,
De nem tudom, hogy lehet
♪
Látod, olyan vagyok én,
Mint szélben a szemét,
Ha alám kap, úgy szállok,
Hogy nem nézem, hol járok,
Mit találok talán,
Mit hagyok magam után
Tárulj határ elém,
Fellegeim peremén!
Ne kapaszkodj belém!
Ne, tőlem ne remélj!
Magad öleld át hát!
Mer' én mindig lebegek,
Úszom az árral,
Se szembe, se vele, se háttal én
Széllel szálltam, láttam eleget,
Földet érnék már,
De nem tudom, hogy lehet
Amíg én így lebegek, úszom az árral,
Se szembe, se vele, se háttal én
Széllel szálltam, láttam eleget,
Földet érnék már,
De nem tudom, hogy lehet
♪
Én próbáltam két lábbal a földön járni,
De nem sikerült még otthont találni,
Próbáltam két lábbal a földön járni,
De nem sikerült még otthont találni
Mer' én mindig lebegek, úszom az árral,
Se szembe, se vele, se háttal
Széllel szálltam, láttam eleget,
Földet érnék már,
De nem tudom, hogy lehet.
Amíg én így lebegek, úszom az árral,
Se szembe, se vele, se háttal én
Széllel szálltam, láttam eleget,
Földet érnék,
De nem tudom, hogy lehet
Nem tudom, hogy lehet,
Lehet, hogy nem merek
Nem tudom, hogy lehet,
Lehet, csak nem merek