Ennyi volt Mondom félve Épp egy életet vágok félbe Ettől a köteléktől holnaputánig szabadulnom kell Ami csók volt, most füst lett, a levegőt nem kapom el Ebben a testben a kozmosszal harcolok Ahol csak pillanatoknak tűnnek a századok Amíg a mutató áll, körülötted a télből percenként lesz nyár Itt senkid sincsen, itt senki nem vár Sok az adat, sok a jel, és megzavarja a képet Lehunyom a szemem, de így is elvakít Betemet a köd, de ha kitalálok Majd mutatom az arcomat igazából Ha meg nem találom a kijáratot Csak egy temetetlen halott maradok Elég volt Takarodj félre Én csak az életem kérem cserébe Ebből a szögből már csak a magam árnyéka vagyok, és maradok Hogy újra lássak, megér minden áldozatot Itt, ebben a testben kettőnkkel harcolok Amíg kinn osztódással szaporodnak a démonok Amíg a mutató áll, körülötted a télből percenként lesz nyár Itt senkid sincsen, itt senki nem vár Sok az adat, sok a jel, és megzavarja a képet Lehunyom a szemem, de így is elvakít Betemet a köd, de ha kitalálok Majd mutatom az arcomat igazából Ha meg nem találom a kijáratot Csak egy temetetlen halott maradok Betemet a köd, de ha kitalálok Majd mutatom az arcomat igazából Ha meg nem találom a kijáratot Csak egy temetetlen halott maradok (Temetetetlen halott maradok) (Csak egy temetetetlen halott maradok) (Csak egy temetetetlen halott maradok) (Csak egy temetetetlen halott maradok) Betemet a köd, de ha kitalálok Majd mutatom az arcomat igazából Ha meg nem találom a kijáratot Csak egy temetetlen halott maradok Betemet a köd, de ha kitalálok Majd mutatom az arcomat igazából Ha meg nem találom a kijáratot Csak egy temetetlen halott maradok Csak egy temetetlen halott maradok Csak egy temetetlen halott maradok