Ami nem lehet a tiéd, mindig az kell.
Neked ez a kereszted, a sorsod, ami hajt.
De ha megkaptad, már nem érdekel
Ott rohad a szemétdombon majd.
Hogyha börtön ez a lét, az elítélt a szabad
Akaratnak rabja,(de mégis) kell hogy nyugalomra leljen a szív,
Keresi, mindig akarja!
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni,
Elszakadni.
Elszakadni.
Elszakadni.
Elszakadni.
Mint a bűvölet suttogom neked,
Hogy mennyire imádlak éjjeleken át.
Szereted az ilyet,
Az én szívem a tied,
De indulok, ha érzem a vér szagát.
De ha a póráz hosszú,
És a nyakörvön tüskék kifele állnak,
A diadal után én visszatérek,
Hogy megpihenjek nálad.
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni,
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni
Elszakadni.
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni.
Elszakadni.
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni,
Attól, aki fontos,
Attól, ami jó,
Nem akarok elszakadni.
Teszem, amit tudok,
Kérem, aki dönt.
Nem akarok elszakadni,
Elszakadni.
Elszakadni.
Elszakadni.
Elszakadni.