Elkísér a mindenségben Egyszer ott van, mégis itt van Lenn a földön, fenn az égben Holtomiglan holtodiglan Nem foghatod meg a kézzel Nem láthatod meg a szemmel Nem foghatod fel az ésszel Mindig, ott van veled szemben Ott a hátad mögött, amíg te a felhők között Angyalokkal barátkozott, ördögökkel megütközött Benn a fagyos télben, forró nyárnak közepében Síró gyermek könnyeiben, ráncos arcú öregségben Keserűség és gyönyör, töretlen körök Örökkön örökké egy pont körül pörög minden Miközben mi itt lent (próbálunk, úgy tenni mintha mindig rendben lenne minden)