Egyik hétfő délelőtt Peti áll a ház előtt. Melyik útra lép? Komoly most a tét. Peti áll a ház előtt, szíve jobbra húzza őt, Balra van az iskola, esze súgja: menj oda! De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt. Peti áll a válaszra várva, hátha lesz, ki megszánja őt. Arra ment egy kisleány, Peti sosem látta tán, Az eszem helyett jobb, ha a szív vezet. Felcsillant a két szeme: inkább tartok ő vele, Elindult a lány után, bármi lesz is ezután. De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt. És elindult fürgén a lába, ballagott a kislány mögött. Ó, de szörnyű pillanat, rászedetted jól magad! Épp ott állnak ők az iskola előtt. Ez a nap már tönkre ment, a kislány iskolába ment. Hát most mit tegyek? Én is elmegyek. Könnyebb már az iskolatáska, lehet szép napos délelőtt. Együtt járnak most iskolába, s Peti mindig megvárja őt.