Persze hogy öröm volt, nagy öröm tényleg Száz rózsa volt a szekrényen, én meg Anyám karjában rózsák között voltam A rózsa piros volt, én átkaroltam Az egész világot, és ott dobogott bennem Anyám szíve halkan, apámé sebesebben A nagy boldogságban nem gondoltak bajra Gátszakadásra, meg romlott teavajra A mi bérleményünk mézeskalács ház volt Apám a hétvégén a sufniban barkácsolt Anyám hétköznap dolgozott sokat Hogy legyen miből fizetni a dadusokat Bárhogy is forgatom, nem volt mindig bánat Egy oldalát raktam ki a rubikkockának Nincsen történetem, csak úgy kitalálom Kitaláltam tényleg, nem is volt családom Bárhogy is forgatom, nem volt mindig bánat Egy oldalát raktam ki a rubikkockának Nincsen történetem, csak úgy kitalálom Kitaláltam tényleg, nem is volt családom Bárhogy is forgatom, nem volt mindig bánat Egy oldalát raktam ki a rubikkockának Nincsen történetem, csak úgy kitalálom Kitaláltam tényleg