Most bezzeg járna már a pofád, ahogy szorítja a hurok,
Körbe zár a kam, mint egy lakatlan hazugság burok,
Illa a berek, nádak erek vénák pupillák eltérített artériák
Sem tévesztenek célt, nem játék gyerek...
Mond ezt még egyszer ha mered, hogy, hogy mi? Te faszfej bazdmeg,
Add fel bazdmeg, ez itt igaz! te itt nem maradsz meg!
Bicepsz csak addig gyúrsz, ameddig tart a cucc,
Meg otthon is csak addig kúrsz, ameddig tart a cucc,
A féreg orrodba te gyász! Tudom, hogy súgni jársz be nagymenő,
Hiába van lóvéd köcsög, kéne hozzá agyvelő!
A hasfaladnak is füle van, és rögzít mind a hat kocka,
De hatalmas lesz látni, majd ha szájba leszel baszkodva!
Csattan az egérfogó, lekapja tíz körmöd a fogó,
Fogod kiköpni pár fogad, mikor a fejed a satuba,
Vagy egérút, de jól vigyázz, hogy ki vesz rá a kamura,
Mert nem bújsz el elölünk hiába költözöl falura!
Te esténként mesét mesélsz, mi meg amit aznap tettünk,
De véged, ha elárasztja a tested a reppünk,
Egyből szét feszít a késztetés, hogy elmond, amit nem kéne,
Mert az igazságtól a vénáidban, senki nem véd meg!
Csak te vagy saját magad ellensége,
Mert ha azt mondod, ami van, akkor nem kell küzdened érte,
Mindig ugyan az a vége... hogy előbb-utóbb úgyis bebuksz,
Mégis mindig ugyan az a vége!!!!
Kussolj akkor is hazudsz, hogy ha kérdezel,
Anyád szólt már, hogy nem apádtól létezel,
Hamis a kép rólad, mit folyton felfényezel,
A márkás gúnyád a turkálóban kétezer,
Kokain, kristály, kurvák, meg kebel sex,
A valóság kábel TV, komló, meg tejes keksz,
Akkor van nagy cink ha a kamuidból felejtesz,
Bábel lófasz volt, itt akkora nagy káosz lesz,
Vigyázz mit hazudsz, a szerverek emlékeznek
Hogy szégyelld a pofád, ha a kölykeid kérdeznek,
Száz igazmondó juhászt ellened képeznek, mert
A hazug mondataid száz sebből elvéreznek,
Kissé feszült vagy lekötve a székeden,
Pisatócsa alattad, rajta ülsz a székleten,
Eddig jutottál az áthazudott évéken,
Gondolkozz mélyen el a tyúkszaros életen,
Te esténként mesét mesélsz, mi meg amit aznap tettünk,
De véged, ha elárasztja a tested a reppünk,
Egyből szét feszt a késztetés, hogy elmond, amit nem kéne,
Mert az igazságtól a vénáidban, senki nem véd meg!
Csak te vagy saját magad ellensége,
Mert ha azt mondod, ami van, akkor nem kell küzdened érte,
Mindig ugyan az a vége... hogy előbb-utóbb úgyis bebuksz,
Mégis mindig ugyan az a vége!!!!
Az igazság ligája megalakult némileg,(Helló mi?)
A "nem félek tőled"-ből "ne haragudj, légyszi" lett.
Most pofázz hülye gyerek, nekem pofázzál,
A házad egyből visszaváltozik a gyerekszobáddá!
Divat már, hogy kamuzz, úgyhogy szívassál hogyha tudsz,
De mindketten tudjuk, hogy az az igazság, hogy hazudsz.(TE GENYÓ!)
Uraim, műkszik a mágikus szer, tovább vall
A hazug embert hamarabb útól érik Nátrium Pentotállal!
Igazságszérum! Vagy lehet nem is az?
Az egy üveg whiskey-ből csak a felese igaz!
Ne etess, itass! Te csak itassál már
Ütlek amíg hazudsz, mert az igazság fáj!
Veled baszakodni tuti galiba,
Élőben meg dadogsz, mint a Turi Csabika!(Puszi faszika!)
Tíz menet után csak ötven alatt rántja rá,
Még egy kamu és összedől az összeragadt hártyavár!
Te esténként mesét mesélsz, mi meg amit aznap tettünk,
De véged, ha elárasztja a tested a reppünk,
Egyből szét feszt a késztetés, hogy elmond, amit nem kéne,
Mert az igazságtól a vénáidban, senki nem véd meg!
Csak te vagy saját magad ellensége,
Mert ha azt mondod, ami van, akkor nem kell küzdened érte,
Mindig ugyan az a vége... hogy előbb-utóbb úgyis bebuksz,
Mégis mindig ugyan az a vége!!!!