Hull az elságrgul levél,
Mond a holnap mit ígér!?
Mond hogy mi lesz most velünk?!
Mond így meddig élhetünk!?
Utolér a sorsod, hiába menekülsz,
Minden jó elkerül, piázgatsz egyedül.
Nem vitted semmire az életben,
Még mindig minden gondolatod éretlen.
Telnek a napok, csak várod a jelet,
Miko mondta utoljára bárki hogy szeret?!
Lakás, család, feleség, gyerek,
Heyett csak a keserűség maradt meg neked!.
Utálod a világot? én megértem!
A régi spanok nem néznek má feléd sem.
Bámulod a plafont, nem jársz el sehová,
Aki bekopog hozzád, max a jehovák!
Mindenki furán viszonyul hozzád,
Mer' te mindenen kiborulsz,
Mindenki furán viszonyul hozzád,
Mer' te mindenen kiborulsz!.
Kezdesz egyre inkább zülleni,
Rég nem izgat már büszkék e a szüleid.
Felemészt a magány, a lelked öli meg,
Cigi kávé mellé, csapsz egy rövidet.
Akarod a változást, de lusta vagy,
Kint elsárgultak a levelek és hullanak.
.Ugyanaz minden napod,
Rossz érzést sugárzol mint egy halott.
Hallod! Ne csak várd a jobbat,
Akard és keresd is így kelj fel holnap!
Ne csak várd a jobbat,
Akard és keresd is így kelj fel holnap!
Hull az elságrgul levél,
Mond a holnap mit ígér!?
Mond hogy mi lesz most velünk?!
Mond így meddig élhetünk!?
Hull az elságrgul levél,
Mond a holnap mit ígér!?
Mond hogy mi lesz most velünk?!
Mond így meddig élhetünk!?