Annyira vágyom szeretetre, sikerre, elismerésre
Meg persze várok rohadtul a hatalmas felismerésre
Hogy ki mitől lesz több, vagy kicsit egyenlőbb a többinél
Hogy én miért nem kapok többet, vagy ha én nem, a többi mér'?!
Kaparok ezerrel, töröm az utamat két kézzel
Félig diplomásként, négy elvégzett félévvel
Mit akarsz, mondd?! nem tudom, egy kicsit többet tán
Az szeretnék csak lenni, aki a nagy képből többet lát
Ahogy az eszmei érték is csak a fejedben létezik
A zöngétlen magamfajtát is hátulról képezik
Mások elképzelik az életem helyettem
Így végül is csak egy elképzelt életben rekedtem
Lyukas a markom, de nem a mártír szögektől
Hanem a félelem miatt sokszor átírt szövegtől
Egy lámpa vagyok a végtelen sötétben éjjel
Csak az izzóm pislákol, de azt örök szenvedéllyel
Mutasd a vonalkódod, megmondom, mennyit érsz
A nyitott számlakönyvből megjósolom, meddig élsz
Légy üdvözölve első termékáldozó
Azonnal formába ránt egy üzletkorzó
Gondosan válassz papír reklámtáskát
A szennyes valóságot abban hord, hogy ne lássák
A nálad műveltebbnek bólints és nevess
Elég, ha lerí csak a felsőközéposztály fless
Vegyél ékszert, kütyüket, meg tárgyakat
Mik elhitetik másokkal, hogy virágzik a vállalat
Vigyázz le ne maradj, nagy az infóáramlás
Ott is jelen kell lenned, hol felszínes a tárgyalás
Csúszós a szerep, de a nyelved már edzett
Téged az isten is a kínszínpadra teremtett, ha
Tehetős volnál, sem vehetnéd a jellemet
Csak üldözöd önmagad, mint egy rokkant szellemet