Lakodalom van a mi utcánkban, férjhez megy a falu legszebb lánya
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
♪
Az utcánkban nagy az esemény
Tömény a fény, a lényeg, hogy szóljon az ének
A võfély kevély, e mély beszédnek
Nem sok az alja, ő a veszélynek
Nincs kitéve, hol a csupasz rímek
Átható rémek, kínos kéjek
Bortól átitatott tervének
Ellentmondva minden elvének
Lakodalom van a mi utcánkban, férjhez megy a falu legszebb lánya
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a menyasszonynak
Forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét
Forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét
♪
Szól a dalom, míg a lakodalomban
Zajlik az élet, a lét mivé lett
A fájdalom áthatol a vágyamon
Miközben fekszem az ágyamon
Arra gondolok, micsoda gaz dolog
Hogy a kényszerűség az ésszerűség
Határán kívüli kényszerhűség
De legszebb benne az egyszerűség
Lakodalom van a mi utcánkban, férjhez megy a falu legszebb lánya
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
Hivatalos vagyok oda én is, nem mennék, ha százszor üzennék is
♪
Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a menyasszonynak
Forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét
Forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét