Mondtam neked, ne légy zenész Legyen botfüled, tovább érsz Mondtam neked, mint jó barát Hagyd a verset, a zongorát És a szöveg, ha mégis kell Csak a holdfényről énekelj Mondtam neked, a művészvilág Aknamezőn a boldogság Mondtam neked, hogy tartsd a szád Kell a francnak az igazság Mondtam neked, az ihlet fáj Inkább jelszavakat ordibálj Mondtam neked, nem kell a gond Aki alkot, az sült bolond Mondtam neked, van sokkal jobb Legyen hatalmad s pénzed sok Mondtam neked, egy nap egy sztár Örök sikerrel kalkulál Mondtam neked, ez új idő Csupa eldobható zsebkendő És ha új idő, hát új szabály Már te fizetsz, csak hadd muzsikálj És ha rossz irányba hajlongtál Az üres kalap a földön vár Mondtam neked, ez csak zene Sose hallgass a szívedre Mondtam neked, hogy hallgass rám Sose kövesd az én példám Mondtam neked, nem tanulság Az, hogy nekem is ezt mondták És ha elölről kezdhetném Mindezt ugyanúgy megtenném Mondtam neked, s csak járt a szám De egy percig se hallgass rám